A bejegyzések listája

2009. augusztus 3., hétfő

Egy szabadkőműves festő - Rozsda Endre

Származási hely: Profán gondolatok a szabadkőművességről


Rozsda Endre a Martinovics páholy párizsi életének egyik jelentős személyisége, 1968-ban avatják be. A Ludwig múzeumba éppen egy szabadkőműves képével - Szabadkőműves ünnep (1976) - került be.

A Ludwig múzeum weblapján a következőket írják róla:

Rozsda Endre
(1913 - 1999)

Rozsda Endre 1913-ban született Mohácson. 1932-től Aba-Novák Vilmos szabadiskolájában tanult, majd 1938-ban Párizsba költözött. 1939–1942 között a Louvre művészeti iskolájának (L’École du Louvre) vendéghallgatója volt, majd 1943–1957 között Budapesten élt. 1945-ben az Európai Iskola alapítója és aktív tagja lett. 1957-ben visszatért Párizsba. 1964-ben megkapta a Copley-díjat a Hans Arp, Matta, Max Ernst, Man Ray, Marcel Duchamp és Darius Milhaud részvételéből álló zsűritől. 1970-ben megszerezte a francia állampolgárságot. 1986-ban az Ordre des Arts et des Lettres tiszti fokozatával tüntették ki.1998-ban a Műcsarnok életmű-kiállítást rendezett számára.
1999-ben Párizsban halt meg.


Szabadkőműves ünnep (1976)

olaj, vászon, keret: 69 x 85,3 x 3,5 cm (fenyőléc, rétegelt lemez hátlap)
José Mangani ajándéka, 2003

Származási hely: Profán gondolatok a szabadkőművességről



Rozsda Endre az 1945-ben kialakult Európai Iskola egyik alapító tagja. Festői munkássága mellett grafikai és fotográfiai tevékenysége is kiemelkedő. Pályája elején Rozsda a nagybányai iskolához kötődik leginkább, majd egy Bartók-hangverseny hatására, 1938-ban új fordulatot vesz stílusa. Ugyanabban az évben Párizsba utazik, beiratkozik az École du Louvre óráira, ahol megismerkedik többek közt Vieira da Silvával, Alberto Giacomettivel, Max Ernsttel, Pablo Picassóval, majd Raymond Queneau-val és André Bretonnal, a francia irodalmi szürrealizmus atyjával. Mindez mély hatást gyakorol művészetére.

Az 1956-os forradalomtól kezdve Rozsda képei színes önelemzési folyamattá válnak, az elveszett paradicsom emlékképeit feltárva, a nosztalgikus múlt után vágyódva. A formák rétegződésében, architektonikus megjelenésükben nyilvánul meg a művész erősen strukturálódó belső világa, mely a festmény érzéki terét szétaprózza, s helyébe fokozatosan épít egy személyes, prousti, az emlékezetből és emlékekből képzett tér-időt.

1968-ban Rozsda kapcsolatba kerül a francia szabadkőművességgel, melynek beavatási szertatásában is részesül. Bár a festmény apró háromszögekből – szabadkőműves szimbólumokból – áll össze, mégsem utal a dogmatikus misztikára. Rozsdát képi megfogalmazásában a beavatási szertartás során történő 'per tenebras ad lucem' művelet, azaz a tekintet tisztulása a sötétség által, valamint a látás fiziológiai törvényszerűségei foglalkoztatják. Festménye kolorista álláspontot képvisel, mely ötvöződik egy barokkos horror vacuival, ugyanakkor felidézi a középkori ötvösművészetet és üvegfestészetet a formák és a színek kaleidoszkópszerű egymás mellé helyezésének, egymásból születésének, összefonódásának eljárásában. A feltöredezett festészet az euklideszi geometria szétrobbanását jelenti.



Határ Győző, Rozsda Endre személyes jóbarátja volt, s az Európai Iskolabeli művészekkel kapcsolatban így emlékezett:

"Mintha nem lett volna az ilyen és hasonló művésztársulásoknak a természete, az életműködése a torzsalkodás: aki a vonaltól "kileng", nem áll be a sorba, vagy megszegi a kör esztétikai tízparancsolatát, az "fegyelmit" kap vagy kizárják; Mándy Stefánia, Fekete Nagy Béla már az elején visszavonult, Kállai Ernő, Martyn Ferenc, Lossonczy Tamás és mások az Iskolán kívül rendeztek absztrakt kiállítást, és ezért kitették a szűrüket; Rozsda Endre pimasz-gunyoros megjegyzéseket tett Pán Imre művészetvallására, s hívő és hitetlen kis híja hogy össze nem verekedett."


A Home Galériában (1021 Budapest, Üdülõ út 23.) 2009. július 28-tól augusztus 30-ig megtekinthető Fotó – portrék c. kiállítás anyagában is szerepel Rozsda Endre, akiről a kiállítás recenzens Götz Eszter a következőket írja:

"És Barcsay, a kopasz, mindentudó szemüvegű mester, vagy a minden pillanatból viccet gyártó Rozsda Endre, az elnyűtt mosolyú Anna Margit, a tükörszobában játszó Kepes György."


Források:

http://www.ludwigmuseum.hu/site.php/site.php?inc=alkoto&alkotoId=16784&menuId=40

http://www.ludwigmuseum.hu/site.php/site.php?inc=mutargy&muId=502&menuId=67

http://www.terminartors.com/rozsda-endre/1018721-1018721-p

http://vmek.oszk.hu/07100/07170/07170.htm

http://kultura.hu/main.php?folderID=948&articleID=287131&ctag=articlelist&iid=1

http://www.rozsda.com/

http://hu.wikipedia.org/wiki/Rozsda_Endre

Nincsenek megjegyzések:

A legolvasottabb bejegyzések

Blogarchívum