A bejegyzések listája

2009. szeptember 30., szerda

CRFF Newsletter 42


University of Sheffield
The Centre for Research into Freemasonry

CRFF Newsletter 42 (2009:9)
September 2009 

Dear colleagues and friends, 

We have received many encouraging and worried emails concerning the future existence of the CRFF as a result of our last newsletter. The general situation remains critical and the next few weeks will decide the future survival of organised academic research into freemasonry and fraternalism at academic institutions in the United Kingdom. Extensive negotiations will take place regarding how to best secure past, present and potential future achievements in the area. There are many actors involved in the process and we notice that letters of support have been submitted to relevant parties. However tempting, the CRFF has not called for any organised support yet. It is easy to become distracted by various scenarios at the moment, but we have decided to work hard on our present short-term commitments. We are dedicated to quality, as always. Frequenting our events and purchasing our publications is currently the best way to show support for the Centre. 

All the best, 

Andreas Önnerfors 


1) Experts to discuss Freemasonry in new Dan Brown book
First event of the lecture series “Perceptions of Freemasonry” on Thursday October 15 5.15pm 
Academics from the Centre will host a panel discussion entitled, `Symbols lost? Discussing Dan Brown´s new novel´ on 15 October 2009, which will consider how much of Dan Brown´s portrayal of the Freemason´s is accurate. 

Early reviews of the new book, which has already sold more than 1m copies since its release earlier this month, suggested that Freemasons may be antagonised by inaccurate fictional portrayals of the establishment. At this event, the panel of experts will consider the Masonic content in the novel and answer questions on whether the book gives a truthful insight into the fraternal group. The debate will form part of a lecture series, `The Perception of Freemasonry´, which will take place between October and December, and will involve a range of international guest speakers. Freemasonry is one of the world´s oldest secular fraternal societies, yet it is often the subject of some debate and conjecture, as elements of the society remain shrouded in mystery. The Centre for Research into Freemasonry and Fraternalism was established in 2000 as the first centre in a British university devoted to scholarly research into Freemasonry. The Centre studies the historical, social and cultural impact of freemasonry, particularly in Britain. Dr Andreas Önnerfors, Director of the Centre for Research into Freemasonry and Fraternalism, said: "As Dan Brown´s new novel proves, there are many perceptions of the role of Freemasonry in the public domain, ranging from fiction to the Internet. It is a fascinating to study how these images have, on the one hand, developed over time whilst also remaining unchanged for many years. Researching freemasonry urges us to differentiate between the thin line between fact and fiction."
Tickets are required for the Dan Brown event on 15 October and cost £2. To purchase a ticket, please contact Dorothe Sommer on HYPERLINK "mailto:d.sommer@sheffield.ac.uk"d.sommer@sheffield.ac.uk 0114-222 98 91

All lectures/events take place in the Humanities Research Centre, 34 Gell Street, S3 7QY, at 5.15 pm with light refreshments. For further information please contact: Lauren Anderson, Media Relations Officer, on 0114 2221046 or email HYPERLINK "mailto:l.h.anderson@sheffield.ac.uk"l.h.anderson@sheffield.ac.uk
2) Editorial work on Vol.1 Journal for Research into Freemasonry and Fraternalism soon completed 

After a delay of several months we have intensified our work on the first issue of the journal, which is now due to appear this autumn. If you have not yet subscribed to it or are interested in more information, please go to: 

3) Opposite to the current trend in the UK it is interesting to notice that various initiatives have been launched recently to deepen contacts between academia and the masonic community worldwide

1. Postdoctoral fellowship at UCLA 
The University of California at Los Angeles (UCLA) and the Masonic Grand Lodge of California are pleased to announce a one-year postdoctoral fellowship at UCLA from September 15, 2010 through June 15, 2011. The position is open to a recent Ph.D. with a strong interest in the history of civil society, fraternalism and Freemasonry.

This second postdoctoral fellow will teach one course in either American (North or South) or European history with emphasis on Freemasonry, designed in consultation with Prof. Margaret C. Jacob, Distinguished Professor of History, and work with a graduate student research assistant with an interest in any aspect of the field. A $50,000 stipend, office space for the nine-month period, and a modest relocation fee will be provided. The postdoctoral fellow must remain in residence while classes are in session.

Applicants should submit a CV and three letters of recommendation to Prof. Margaret C. Jacob by December 15, 2009. UCLA is an AA/EOE. Women and minorities are encouraged to apply. 

Freemasonry is the world’s first and largest fraternal organization. The Masons of California have supported public education since 1850 and are proud to advance academic research and study in the field of Freemasonry and fraternalism.

2. Initiatives to launch cooperation in Ontario and Manitoba, Canada
GRAND MASTER’S PROJECT 2009 - 2011

To advance the study and understanding of Freemasonry and to encourage research into the significant impact fraternalism in general and Freemasonry in particular have made on society over the last three hundred years, the Grand Master’s Project (20092011) will establish a fund to create a Centre for Masonic Studies in conjunction with a University in Ontario. In an age when Freemasonry has been fictionalized and trivialized in popular culture, to gain credibility in the academic community would restore the true historical perspective of the fraternity. This proposed partnership between the Grand Lodge A.F. & A.M. of Canada in the Province of Ontario and Brock University, St. Catharines, would honour the name of R.W. Bro. Charles A. Sankey (1905-2009). Dr. Sankey served as Chancellor of the University 1969-1974. A renowned Masonic scholar, he was active in all the concordant bodies of Masonry Ancient & Accepted Scottish Rite (33°), Royal Order of Scotland, Royal Arch Masons. His extensive collection of rare Masonic books and papers is in the Special Collections of the James Gibson Library at Brock, providing a rich resource for research scholars and students. To initiate the project, a series of lectures is planned beginning in the spring of 2010.
All contributions should be made through the Masonic Foundation of Ontario, Project Number 2937

Raymond S. J. Daniels
Grand Master
4 August 2009
The CRFF has also been approached formally by the Grand Lodge of Manitoba with a request to support the establishment of academic research in the area: “Our Grand Lodge is desiring to set up a Chair of Freemasonry at one of our universities here in Manitoba.”

3. Initiatives to launch cooperation in São Paolo, Brazil 
We have received notification of an official event held at the University of São Paulo in Brazil on 27 August 2009 where representatives of the Grand Orient of Brazil met the senior leadership of the university in order to discuss deepened cooperation. Images of the event are available on  HYPERLINK "http://picasaweb.google.com.br/heliodia/EncontroMaconariaEAUSPEm270809" http://picasaweb.google.com.br/heliodia/EncontroMaconariaEAUSPEm270809

4) Reminder: 24th – 25th October “The Origins of Freemasonry” 11th CMRC-conference in London

Marking a decade of successful international conferences, The Canonbury Masonic Research Centre is pleased to announce that its eleventh international conference, scheduled for 24-25 October 2009, is now a joint-venture project being co-organised with the Centre for Research into Freemasonry and Fraternalism (CRFF), Sheffield University. The theme of this year's event is 'The origins of Freemasonry' and will include keynote addresses delivered by three internationally acclaimed scholars in the field: Dr. Margaret Jacob, Distinguished Professor of History at the University of California, Los Angeles (UCLA), Professor Dr. José Antonio Ferrer Benimeli, Founder and Director of the Centro de Estudios Históricos de la Masoneria Espanola (CEHME), Zaragoza University, and Dr. David Stevenson, Professor Emeritus of Scottish History at the University of St Andrews. And the conference weekend will commence with a showing (for speakers and delegates only) of a film called The Scottish Key - a recently made documentary which examines the various theories of masonic origin
- during the evening of Friday 23 October at University College London; Conference tickets are now available priced £99 each (price includes Friday evening film showing and drinks reception, conference attendance and a buffet luncheon on both days). Cheques should be made payable to the 'CMRC' and sent to: The Conference Organiser, Canonbury Masonic Research Centre, Canonbury Tower, Canonbury Place, London N1 2NQ. Please be sure to include your full name and contact details (including phone number and emailaddress) with your payment and state if you have any specific dietary requirements. Please also note that the CMRC does not accept credit card payment. See www.canonbury.ac.uk for more details. 

5) Reminder: New publications! 

We are proud to announce that the second volume of our series Sheffield Lectures in the History of Freemasonry and Fraternalism is now at the printers it is now possible to order your copy! 

The volume, with the title Freemasonry and Fraternalism in Eighteenth-Century Russia (Eds. A. Önnerfors and R. Collis), contains five papers on various aspects of Russian freemasonry and fraternalism from Peter to Catherine the Great and is the first of its kind ever published in English. The remarkable history of the introduction of freemasonry and other fraternal groups clearly demonstrates that associational life was an integrated part of cultural exchange in Europe of the time and that British freemasonry freely moved across cultural and linguistic borders. For all friends of the CRFF it is needless to tell that all income generated by the sale of the book directly will benefit our research activities. 

Please find the Table of Content under the link “Publications” on our website. 

We will have the same retail price as for Volume 1 Freemasonry and Fraternalism in the Middle East, £ 20 (P&P included). The same routines of payment apply, which can be found on our website under the link “Publications”. 

We also want to announce the publication of No. 5 of our online series of Working Papers. Pauline Vera Chakmakjian’s paper The Fiftieth Anniversary of The Grand Lodge of Japan (1957-2007) is now available as a  free download on our website under the link “Working Papers” and we hope it will stimulate a fruitful discussion among researchers in our area! 

© 2008 The University of Sheffield


--
Dr. Andreas Önnerfors
Director / Senior Lecturer in History
Centre for Research into Freemasonry and Fraternalism
34, Gell Street
Sheffield S3 7QY
United Kingdom
Telephone: +44 (0)114 222 9893
Fax: +44 (0)114 222 98 94
Email: a.onnerfors@sheffield.ac.uk
Website: www.freemasonry.dept.shef.ac.uk/
NOW ALSO ON FACEBOOK!
Join the group "Research into Freemasonry and Fraternalism"

2009. szeptember 28., hétfő

Újabb per szabadkőművesek között - most Észak-Írországban

Az Antrim megyei helyi nagypáholy vezetősége évek óta megosztott, az egyes tisztségviselők között feszültség uralkodik. Ennek megoldására a központi, dublini irányító testület mediátori (közvetítői) tevékenységet kezdett és ezzel - látszólag - meg is oldotta a vitás kérdéseket.

Most mégis polgári pert indított két helyi vezetőségi tag - Stewart és Brian Hood, apa és fia - az antrimi nagymester ellen. A belfasti bíróság ennek kapcsán beidézte tanúskodásra Írország nagymesterét is.

A perindító Hood-ok kijelentették, ők boldogak, hogy szabadkőművesek lehetnek, de megdöbbentette őket, ahogy a helyi vezetés az ügyeket intézi. S mivel a szabadkőművességen belüli eljárás nem vezetett eredményre, kénytelenek voltak a polgári bíróság elé vinni az dolgot.

Az egész ügyet azok a 2007-ben titokban felvett magnószalagok indították el, amelyeket a vezetőség tanácskozásairól készítettek és szétküldtek a helyi szabadkőműveseknek.


Források:

http://www.belfasttelegraph.co.uk/news/local-national/legal-action-could-lift-the-lid-on-northern-irelands-freemasons-14502212.html

http://clericalwhispers.blogspot.com/2009/09/freemasons-legal-fight-rocks-secret.html

http://www.irish-freemasons.org/Pages_GL/Web_Sites_Craft/Lodge_PGL_Antrim_Officers.html

2009. szeptember 19., szombat

Dióhéjban a szabadkőműves szervezeti felépítésről

A János-rendi páholyok az eredeti szabadkőművesség 3 fokában (inas, legény, mester) dolgoznak (tartanak rituális összejöveteleket). Ezeket - angolszász terminológiával - kék páholyoknak is hívják, mert főként kék a páholyterem és a kötény díszítése.

A skót rítusú páholyok 33 fokban dolgoznak, színük a vörös.

Magyarországon az 1870 körüli években a külföldi kapcsolatok (főként német) segítségével megalakult János-rendi páholyok létrehozták saját nagypáholyukat, a Magyarországi Jánosrendi Nagypáholyt. Majdnem ezzel egy időben a skót rítusú páholyok - amelyek főként francia és olasz kapcsolódásúak voltak - létrehozták nagypáholyukat, a Magyarországi Nagy-Orienst.

A két nagypáholy között váltakozva ellentétek ill. együttműködési törekvések alakultak ki, végül 1886-ban a két nagypáholy egyesült és ezzel létrejött Magyarország Symbolicus Nagypáholya. Ennek 1919-20-ig tartó működését tekintik a magyar szabadkőművesség aranykorának.

A mai Magyarországi Symbolikus Nagypáholy nevével ellentétben tulajdonképpen a János-rendi Nagypáholy örököse, míg a mai Nagyoriens a régi Nagyoriensé.

Legjobb tudomásom szerint a mai Symbolikus Nagypáholy 11 páholyból áll, a Nagyoriens pedig 9-ből. Ezek felsorolása a hazai szabadkőművességről készült diagramon található (plusz a női és vegyes páholy).

Annak ellenére, hogy elvileg a János-rendi páholyok csak az első három fokot ismerik el, sok országban náluk is elterjedt a skót ill. más magas fokokat tartalmazó rítus. Az első három fok utáni fokozatokat magas fokoknak hívják, és nem csak a skót rítusban vannak ilyenek, hanem számos más rendszer is működik magas fokokkal.

Egy gyakran látható ábrázolása a magas fokoknak a következő kép.


Származási hely: Profán gondolatok a szabadkőművességről


Régebben világszerte rivalizáltak a három fokú kék páholyok a magas fokúakkal, de aztán kialakult egy olyan megállapodás, amely szerint függetlenek az első 3 fok páholyai a magasabb fokok szerveződéseitől, az ún. káptalanjaitól. Tehát - a közkeletű elképzelésekkel szemben - a magasabb fokú szabadkőművesek nincsenek a hierarchiában magasabb fokon.

Ezt az ellentmondást úgy oldották fel, hogy az összes magas fokot a harmadik, azaz mester fokon belülinek tekintik. Ezzel magyarázható az is, hogy magasabb fokba csak mester fokú szabadkőművesek kerülhetnek. Ráadásul amíg az első 3 fokot a páholyok adják egy beavatási szertartás keretében, a magasabb fokok páholyközi káptalanjaiba "kooptálással", meghívással kerülnek be a tagok, persze itt is rituális keretek között avatják fel őket.

A hazai angol orientációjú János-rendi nagypáholy (a Symbolikus Nagypáholy) és a francia orientációjú Nagyoriensnek így saját magas fokú szervezetei vannak. Tehát Magyarországon két skót rítusú szabadkőműves szervezet is működik, saját Nagytanáccsal, egymást el nem ismerve, mindkettő csakis a "saját" nagypáholyának mestereiből vesz fel tagokat.

Harmadikként megjelent egy bizonyos ausztriai "Magyarországi Ősi és Elfogadott Skót Rítus", amely tehát nem is magyarországi, úgy tudom egyik irányzat sem ismeri el, s azokat a páholyokat, amelyekből verbuválja a tagjait - egyszerűen zugpáholyoknak, nem szabályos páholyoknak tekintik.

Az UGLE (Az angol nagypáholy) és nyomán sok nagypáholy - köztük a magyar Symbolikus Nagypáholy is - máshogy definiálja a szabadkőművességet mint pl. a magyar Nagyoriens. De elfogadják a létét, csak nem tartják szabadkőművesnek. Ebből következően nem engedik be a Nagyoriens tagjait a szimbolikusok rituális páholymunkáira és szimbolikusoknak tiltott a Nagyoriens munkáin a megjelenés. Egyébként azonban akár együtt is fellépnek a magyar közéletben, rádióban, televízióban. Tehát páholyon kívül van együttműködés.

Azt, hogy az UGLE definíciója megfelelő-e a szabadkőművességre nézve, persze vitatható és vitatják is. És ez nem tolerancia kérdése.

A szabadkőműves világban a kölcsönös elismertség ill. a "barátsági" szerződések jelenti a szabályosságot, a zugpáholy státusz ellentétét. A kék páholyokból álló nagypáholyokban ebből a szempontból az UGLE az irányadó, amelyik nagypáholy szabályosságát elfogadja, azt általában a többi reguláris (UGLE definíciónak megfelelő) nagypáholy is elismeri.

Tehát az itthon működő két nagypáholy, az "angolok" 1-3 fokú páholyaiból és a nagyoriens a "franciák" páholyaiból áll, azoknak az irányítója. Az "angolok" kék, a "franciák" piros kötényt hordanak (pontosabban csak a skót rítust követőek, mert vannak francia rítusú páholyok is, amelyekben kék a kötény díszítésének színe) és egy kissé eltérő az 1-3 fok rítusa is.

Az "angol" páholyok mestereiből kerülnek ki fokról fokra feljebb fokú skót rítusú káptalanok egészen a 33. fokú Nagytanácsig, a legfelsőbb irányító testületig.

A "francia" páholyok mestereiből kerülnek ki fokról fokra feljebb fokú skót rítusú káptalanok egészen a 33. fokú Nagytanácsig, a legfelsőbb irányító testületig.

(Nem minden fokban működik ténylegesen káptalan, az ilyen fokok címeit automatikusan megkapják a továbblépők.)

Az "angol" és "francia" nagytanács természetesen ugyanúgy nem ismeri el egymást, mint a nagypáholyok, amelyhez kapcsolódnak.

Tehát alapvetően négy szabadkőműves hatóság van, a két nagypáholy - az 1-3 fokúak vezető testülete és két nagytanács, amely a 4-33 fokok legfelsőbb irányító testülete. (Más, kisebb létszámú magas fokú rendszer is működik, de azokkal most nem foglalkozunk.)

A saját rendszeren belüli nagytanács nem felügyeli a nagypáholyt és a nagypáholy sem irányítja a nagytanácsot. A kapcsolat úgy jön létre, hogy csak a nagypáholyok felügyelte páholyok vehetnek fel profánt szabadkőművessé, a nagytanácsok felügyelte káptalanok nem. A káptalanokba kizárólag páholyokba felvett és mesterré avatott személyek kerülhetnek be.

Ha tehát egy páholyban valakit kizárnak a páholyból, s ezzel a szabadkőművességből, az automatikusan kizáródik a magas fokú káptalanokból is. Fordítva ez nem igaz. (Mondjuk ilyenről még nem hallottam.)

A magas fokokat "mellék fokokként" mutatja be egy ábra, ráadásul az ifjúsági és női!!! mellék szervezeteket is bemutatja, pedig nyilvánvalóan "angol" irányultságú az alkotója.


Származási hely: Profán gondolatok a szabadkőművességről


A hazai magas fokú rendszerekről és szervezetekről szól két cikkem is a Profán lapokban.

Kapcsolódó linkek:

http://aprofan.blogspot.com/2008/06/magasfoku-muhelyek.html

http://aprofan.blogspot.com/2007/10/skot-ritusu-szervezetek-magyarorszagon.html

http://mydisk.se/Lalo/webpage/diagram.htm

http://www.ugle.org.uk/

Eredetileg:

http://forum.index.hu/Article/viewArticle?a=93591184&t=9027376

http://forum.index.hu/Article/viewArticle?a=93571372&t=9027376

2009. szeptember 15., kedd

CRFF Newsletter 41


University of Sheffield
The Centre for Research into Freemasonry

Newsletter
CRFF Newsletter 41 (2009:8) A

ugust/September 2009

Dear colleagues and friends,

Diligent recipients will have noticed that we have not issued a Newsletter 8 (the August-issue) until now, the middle of September. The reasons for us to withhold the newsletter were serious, as the CRFF has been greatly affected, or rather will be greatly affected, by an unsuccessful funding bid that puts its activities at stake. As this is a complicated issue, we are happy to share with you a document, where the funding situation of the centre is described in detail, how it might affect CRFF activities and how you can support us. Please contact us if you are interested, using the Enquiries-form on our website. In the current economical climate we are of course not the only academic body experiencing the full impact of the global recession. Our university as a whole is undertaking a painful cost-cutting exercise and a considerable number of staff have taken voluntary redundancy during the summer, which will result in re-organisation and the pooling of resources. It is therefore not wrong to say that we will imminently face a time when we will have to produce “Excellence without Expenditure”.
 All the best,
Andreas Önnerfors
1)    The CRFF Autumn Programme of Events: 
PERCEPTIONS OF FREEMASONRY
 First event on Dan Brown’s new novel — The Lost Symbol— on Thursday October 15
Thursday 15th October
“Lost Symbols? Discussing Dan Brown’s new novel”. A panel of researchers into freemasonry and fraternalism will discuss the book. As Dan Brown’s new novel The Lost Symbol was released today, we have decided to arrange an event “Lost Symbols? Discussing Dan Brown’s new novel” in order to examine the book and its (masonic) content on Thursday October 15th. You are invited to attend the event, ask questions and discuss the fictionalisation of facts, conspiracy theories and secret societies.
Information about the treatment of freemasonry is available on the following site: http://www.freemasonlostsymbol.com/
The link is officially sponsored by the Masonic Society of North America, the Masonic Memorial and the George Washington Masonic Memorial and provides correct and useful information. Please register for tickets, contributions £2. d.sommer@sheffield.ac.uk 0114-222 98 91
 Friday 30th October
Margaret C Jacob (UCLA) “"Masonic Secrecy and the Paradox of Modernity: New Archives from 18th century Bordeaux"
 Thursday 12th November
Dorothe Sommer (University of Sheffield) ”Masonic conspiracy online”
 26th November
Robert Collis (Universities of Sheffield/Turku) “Defining Freemasonry in England 1717-1724”
 10th December
Robert Peter (Universities of Sheffield/Szeged) “The Image of Freemasonry in Eighteenth-Century British Press”
 All lectures/events take place in the Humanities Research Centre, 34 Gell Street, S3 7QY, 5.15 pm with light refreshments. Please note that the lecture on October 30 takes place on a Friday.
2)    24th – 25th October “The Origins of Freemasonry” 11th CMRC Conference in London
Marking a decade of successful international conferences, The Canonbury Masonic Research Centre is pleased to announce that its eleventh international conference, scheduled for 24-25 October 2009, is now a joint-venture project being co-organised with the Centre for Research into Freemasonry and Fraternalism (CRFF), Sheffield University. The theme of this year's event is 'The origins of Freemasonry' and will include keynote addresses delivered by three internationally acclaimed scholars in the field: Dr. Margaret Jacob, Distinguished Professor of History at the University of California, Los Angeles (UCLA), Professor Dr. José Antonio Ferrer Benimeli, Founder and Director of the Centro de Estudios Históricos de la Masoneria Espanola (CEHME), Zaragoza University, and Dr. David Stevenson, Professor Emeritus of Scottish History at the University of St Andrews. And the conference weekend will commence with a showing (for speakers and delegates only) of a film called The Scottish Key - a recently made documentary which examines the various theories of masonic origin
- during the evening of Friday 23 October at University College London; Conference tickets are now available priced £99 each (price includes Friday evening film showing and drinks reception, conference attendance and a buffet luncheon on both days). Cheques should be made payable to the 'CMRC' and sent to: The Conference Organiser, Canonbury Masonic Research Centre, Canonbury Tower, Canonbury Place, London N1 2NQ. Please be sure to include your full name and contact details (including phone number and email address) with your payment and state if you have any specific dietary requirements. Please also note that the CMRC does not accept credit card payment. See www.canonbury.ac.uk for more details.
3)    New publications of the CRFF!
We are proud to announce that the second volume of our series Sheffield Lectures in the History of Freemasonry and Fraternalism is now at the printers and will be published very soon!
The volume with the title Freemasonry and Fraternalism in Eighteenth-Century Russia (Eds. A. Önnerfors and R. Collis) contains five papers on various aspects of Russian freemasonry and fraternalism from Peter the Great to Catherine the Great and is the first of its kind ever published in English. The remarkable history of the introduction of freemasonry and other fraternal groups clearly demonstrates that associational life was an integrated part of cultural exchange in Europe of the time and that British freemasonry freely moved across cultural and linguistic borders. Needless to say to all friends of the CRFF that all income generated by the sale of the book will directly benefit the on-going survival of the Centre. Please find the Table of Content under the link “Publications” on our website.
We will have the same retail price as Volume 1 Freemasonry and Fraternalism in the Middle East, £20 (P&P included). The same routines of payment apply, which can be found on our website under the link “Publications”.
We also want to announce the publication of No. 5 of our online series of Working Papers: Pauline Vera Chakmakjian’s paper The Fiftieth Anniversary of The Grand Lodge of Japan (1957-2007) is very soon available for free download on our website under the link “Working Papers” and we hope it will stimulate a fruitful discussion among researchers in our area!
4)    New publications
We notify the publication of following books and journals:
Zeitschrift für Internationale Freimaurerforschung 21/2009 with three though-provoking articles, an Interview, reviews and reports, for instance on the Centre for Research into Freemasonry and Fraternalism. To order the volume, see www.studienverlag.at or contact aboservice@studienverlag.at
• Alain de Keghel, L’ Europe des Franc-Maçons en marche, Paris 2009. From his diplomatic background de Keghel (former president of the Supreme Council of the Grand Orient de France) analyses the emergence of freemasonry in Europe and presents some rare comments on its contemporary status as well as an outlook into the future. See www.editions-tredaniel.com and info@guytredaniel.fr
• Alain Bauer and Xavier Raufer, La face noire de la mondialisation/The dark side of globalization, CNRS Editions, Paris 2009. Former Grand Master of GODF and his controversial co-author present their view upon a globalisation that has gone off the rails. See www.cnrseditions.fr/ouvrage/6164.html for more information.

© 2008 The University of Sheffield


--
Dr. Andreas Önnerfors
Director / Senior Lecturer in History
Centre for Research into Freemasonry and Fraternalism
34, Gell Street
Sheffield S3 7QY
United Kingdom
Telephone: +44 (0)114 222 9893
Fax: +44 (0)114 222 98 94
Email: a.onnerfors@sheffield.ac.uk
Website: www.freemasonry.dept.shef.ac.uk/
NOW ALSO ON FACEBOOK!
Join the group "Research into Freemasonry and Fraternalism"

2009. szeptember 14., hétfő

Beszólt egy román szabadkőműves nagymester a politikába

Érdekes dolog történt a román belpolitikában. Mint egy blogból kiderül, az egyik romániai, magát regulárisnak tartó nagypáholy (MLNAR = Marea Loja Naţionale a României) vezetője a következőket mondta: (idézet a blogból)

"Közben érdekességképpen, a romániai szabadkőművesek vezetője kijelentette, hogy a Romániai Nemzeti [Szabadkőműves] Nagypáholy megvonja “minden támogatását az állam alapvető (ro. fundametale sz. megj) intézményével szemben”. Viorel Danacu nagymester szó szerint így fogalmazott (l. filmfelvétel). Erre varrjanak gombot a konspiroloógusok…

Szerintem csak egy nagyot akart mondani a nagymester ezzel, és a politikumtól akarták bizalmukat megvonni nem az állam alapvető intézményeitől, de a kijelentés mindenképpen rosszul van megfogalmazva."


(Nem ismerem a román eredeti szöveget, de vagy az, vagy a fordítás szerencsétlen abban is, hogy támogatást von meg intézményekkel szemben. Támogatást megvonni csak intézményektől lehet.)

Természetesen az illető nagymester (Viorel Danacu) nem az összes romániai szabadkőműves vezetője, hiszen mint másutt bemutattam, Romániában több (reguláris és nem reguláris) nagypáholy működik.

A blog szerzőjétől eltérően számomra a gombfelvarrás a politikai nyilatkozatról és a regularitásról jut eszembe.


A nagymester nyilatkozata egyre nagyobb port ver fel, többen is idéznek belőle:

"A Páholy ítélete. Románia Nagy Nemzeti Páholyának tanácsa a szabadkőműves év nyitóösszejövetelén megvonta a bizalmat az állam alapintézményeitől, beleértve az elnöki hivatalt és a kormányt. A szabadkőművesek „nem akarnak részesei lenni a káosznak és tolvajlásnak, amely sajnos az állam minden intézményében gyökeret vert”. Látszólag nem súlyos jelzés, valójában az."



Egy másik hivatkozás:


"Ráadásul a romániai országos szabadkőműves nagypáholy nagymestere szombaton bejelentette: megvonják támogatásukat a kormánytól és az államelnöki intézménytől, amelyet az utóbbi években segíteni akartak a káosz leküzdésében, a korrupció elleni harcban stb. Most belátták: sikertelenül. Beismerésük csattanós válasz lehet azoknak, akik a romániai szabadkőművesség óriási hatalmáról regélnek a rendszerváltás utáni időkben. Annyira nem lehetnek erősek, ha a kormányokkal együtt se mentek sokra. "


 

Források: 



http://szekelyj.wordpress.com/2009/09/13/kormanyvalsag-kovetkezik/

http://umsz.manna.ro/laptop

http://www.nyugatijelen.com/allaspont/vizvalaszto.php

http://aprofan.blogspot.com/2009/07/romania-szabadkomuvessege.html

2009. szeptember 11., péntek

The Lost Serenity

Még csak hatan olvasták a Da Vinci-kód írójának új kötetét


A legjobb recept egy régen várt könyv körüli hírverésre, ha titokban tartják a mű tartalmát. Ezt a példát követi Dan Brown kiadója is.

A Da Vinci-kód írójának új kötetét eddig hat ember olvasta az egész világon, de az olvasóknak sem kell már sokáig várniuk, a könyv ugyanis szeptember 15-én jelenik meg. A kiadó az utolsó pillanatig őrizni akarja a The Lost Symbol (Az elveszett jelkép) körüli titkokat, ezért a szokásoktól eltérően a média sem kapott előzetes példányt, ami alapján képet alkothatott volna a könyvről. A fordítási jogokat megszerző külföldi kiadóknak is türelemmel kell lenniük a megjelenés napjáig. Hírek szerint a világon eddig mindössze hat ember olvasta a teljes kéziratot, de ők is csak azután, hogy titoktartási szerződést írtak alá.

12 órát ölel fel

A regényről egyelőre csak annyit lehet tudni, hogy az Angyalok és démonok, valamint A Da Vinci-kód című kötetekhez hasonlóan ezúttal is Robert Langdon professzor a történet főhőse. A mű mindössze 12 órát ölel fel, Washingtonban játszódik, és a szabadkőműveseket veszi górcső alá.

Az amerikai könyvipar - amely más ágazatoknál is sokkal jobban megszenvedi a gazdasági válságot - A Da Vinci-kód példátlan sikere után újabb csodában bízik az új regény kapcsán. A 2003-ban megjelent Langdon-történet világszerte a legtöbb példányszámban eladott felnőtteknek szóló regény volt, 81 millió darab fogyott belőle.

Kódfejtők a Twitteren

Dan Brown legújabb regényének reklámhadjárata a közösségi portálokat is elérte, a kiadó által felkért cég június óta csepegtet kódolt jeleket és utalásokat a Twitteren, a rajongók lázasan ügyködnek a jelek megfejtésén. Az egyik legnézettebb amerikai hírmagazin, az NBC Today című műsora is bekapcsolódott a rejtjelezésbe, ők a regényben szereplő helyszínekről közölnek titkos utalásokat.

A könyvet fordításban olvasóknak azonban még egy darabig várniuk kell a megjelenésre, de sok országban már komoly előkészületeket tettek arra, hogy a regény minél hamarabb megjelenhessen. Németországban például hat fordító várja a mű részleteit, hogy az októberi frankfurti könyvvásáron már a polcokra kerülhessen az új Langdon-kaland.

Forrás: http://www.fn.hu/kultura/20090911/meg_csak_hatan_olvastak/

Az amerikai szabadkőművesek  nagyon aggódnak Dan Brown új könyve miatt. Ahogy az Opus Dei a Da Vinci kód olvasói szemében az ördögi szervezet megtestesülése lett, hasonló effektustól tartanak a szabadkőművesek is, ha a könyvben Langdon professzor rossz véleményt alkotna róluk.

Mindenesetre várnak és készülnek - már előzetesen is megjelentek a szabadkőművességet megmagyarázó könyvek (még a régi címre, a Solomon's key-re támaszkodva).

Sőt, legújabban egy weblapot is szenteltek a könyv állításainak helyretételére.


Még újabban kiderült a nagy titok.

* The novel revolves around Robert Landon's attempt to save his beloved mentor, Peter Solomon. (So that's where "The Solomon Key" comes in.)

* As in The Da Vinci Code, there is an important truth that mankind must learn, and a sicko pain-loving enemy, "with a hidden past and ... many faces" who must be dealt with.

* Freemasonry is prominently featured in the novel, and it looks as if the Masons are the good guys.

* In the Dan Brown universe, Freemasonry includes such luminaries as Albert Einstein and Albrecht Durer.

* Famous physicists from history make appearances, including Isaac Newton, Erwin Schrodinger, and Neils Bohr.

* The reviewer hints at a religious outlook in the novel to the effect that no religion has a monopoly on the truth.

Tehát a szabadkőművesek a "jó fiúk".

Kár volt annyira aggódnotok...

Forrás: http://lostsymboltweets.blogspot.com/2009/09/exclusive-dan-browns-novel-reviewed-in.html


Források:

http://freemasonsfordummies.blogspot.com/2009/09/nyt-booksellers-anticipate-big-week.html

http://www.voxy.co.nz/national/freemasons-statement-re-dan-brown039s-new-book/5/23903

http://freemasonsfordummies.blogspot.com/2009/09/washington-post-washington-is-about-to.html

http://blog.beliefnet.com/news/2009/09/new-dan-brown-novel-means-extr.php

http://www.freemasonlostsymbol.com/

...

Márton László: Trianoni bűnbakgyár

Élet és irodalom,

Trianoni bűnbakgyár


Esküvő után szentbeszéd a Bazilikában. A pap arra hívja fel a hívek figyelmét, hogy a magyar közéletet fenyegető legnagyobb veszély a szabadkőművesség.

A magát kandúrnak nevező provokátor egy nyilvános rendezvény résztvevőit kívánja fényképezni. Miután kiutasítják, azon tűnődik, igaz‑e, hogy a trianoni békediktátum szövege azonos egy 1916-ban tartott szabadkőműves kongresszus határozataival. (Nem igaz).

A „Trianon Kutatóintézet" folyóirata, a Trianoni Szemle első számában Takaró Mihály tollából értekezés jelenik meg a Szabadkőművesek és Trianon címmel. A szerző a Károli Gáspár Református Egyetemen tanít irodalomtörténetet. Szerinte „a húszas években számtalan munka jelent meg (...) dokumentáltan bizonyítva a szabadkőművesek felelősségét az I. világháború kirobbantásában, az azt követő két forradalomban és a magyar nemzeti érdekeket teljes mértékben figyelmen kívül hagyó nemzetközi együttműködésben Trianon előkészítése kapcsán".

Papokkal és blogerekkel értelmetlen vitatkozni. Takaróval, gondoltam, megpróbálok annál is inkább, mert „történelmünk legtragikusabb eseményének ízlésterrortól, nézetdiktatúrától mentes, ám magyar nézőpontú" vizsgálatára hív fel, és ebben számítana „kortárs tudós szabadkőművesekre is". Ugyan nem tudom milyen a „tudós szabadkőműves" (a szabadkőművesség tudója avagy a szabadkőművességhez tartozó valamiféle tudós?), de ízlésterrortól, nézetdiktatúrától mentesen érdemes vitatkozni.

A baj azonban, hogy a Trianoni Szemlében nem lehet. A főszerkesztő, Szidiropulosz Archimédesz kétszer is visszautasította ajánlatomat, mondván, hogy a Trianoni Szemle tudományos folyóirat, ezért nincs levelezési rovata, ahol véleményemet kifejthetném. „Egy folyóirat tudományosságát nem az kölcsönzi - írja -, ha van levelezési rovata." Hát persze. Attól lesz tudományos, ha nyolcvanéves rágalmakat melegít fel, de a cáfolatnak nem ad helyet.

Takaró Mihály hadilábon áll a tényekkel, de ettől nem csökken tudományossága. Idéz is néhány negyedmondatot az általam szerkesztett A szabadkőművesség és Trianon című dokumentumkötetből, de - a jelek szerint - olvasni, nem olvasta. Azt állítja például Masarykról, Csehszlovákia első elnökéről, hogy szabadkőműves volt, holott az általa is idézett irodalomból megtudhatta volna, hogy nem volt az. (Fia, Jan Masaryk későbbi külügyminiszter volt a mozgalom tagja). Szerénységemről mint Magyarország volt párizsi diplomatájáról beszél. (Mivel találkoztunk, nem került volna különösebb fáradságába kideríteni, hogy bár Párizsban is éltem, diplomata is voltam, de Párizsban magyar diplomata sohasem).

Állítását, tudniillik, hogy az I. világháború kirobbantásáért és Trianonért a szabadkőművesek felelősek, bizonyítani nem tudja. Idéz jobbról-balról, utal olyan dokumentumokra, melyeket valószínűleg nem olvasott - ezekből ugyanis éppen az ellenkezője derül ki, mint amit állít. Így említi Fejtő Ferenc Rekviem egy birodalomért (Requiem pour un empire défunt) című, magyarul is megjelent könyvét, amelyben Fejtő nemcsak cáfolja a szabadkőművesség felelősségét, de megnevezi a legenda szerzőit is.

Hivatkozik az 1917-es berni, illetve párizsi szabadkőműves konferenciák határozataira is: ezeket Fejtő szó szerint idézi, a harmincas években a teljes szöveg megjelent magyarul, én pedig ismét közreadtam az idevonatkozó beszédek és határozatok szövegét és Molnár Miklósnak a cseh lobbiról szóló tanulmányát. Ezekben Magyarország neve mint olyan meg se jelenik. Az 1917-es párizsi konferencián ugyan elhangzott „Bohémia" függetlensége és „a Habsburg birodalom államainak politikai és közigazgatási szervezete által ma elnyomott minden nemzetiség felszabadítása, vagy egyesítése, melyről e nemzetiségek népszavazás útján döntenek". E mondatokat sokféleképpen lehet értelmezni és - természetesen - bírálni, de Magyarország megcsonkításának terveként bemutatni, enyhén szólva kockázatos.

Takaró tételének bizonyításához nem kisebb tekintélyt állít csatasorba, mint Szidiropulosz Archimédeszt, aki viszont Fejtőt idézi. Szidiropulosz egy 2004-ben Fejtővel készített interjúban a következőket rögzíti: „De tudni kell, hogy Trianon az egy szabadkőműves klikknek a műve volt, akiket a cseh és román vezetők befolyásoltak." Nincs okom kételkedni abban, hogy Fejtő valóban interjút adott Szidiropulosznak, de erősen kétlem, hogy ez a mondat tőle származik. Az 1988-ban kiadott, majd 1992-ben ismét megjelent Rekviemben Bardoux 1938-ban írt tanulmányát idézi: „a protestánsok és a szabadkőművesek szövetkeztek, hogy lerombolják Ausztriát, amely e körökben a klerikális és maradi szellemiség citadellája volt. (...) de ettől egy lépés választ el annak állításáig, hogy a birodalmat néhány államférfi akarata rombolta le, a szabadkőművesség földalatti tevékenységével." Ezt a lépést nem tesszük meg - írta Fejtő.

Elképzelhető persze, hogy 1992 és 2004 között Fejtő véleménye megváltozott, esetleg új tényekre akadt. Még az is elképzelhető, hogy az Európa-hírű történész ezt a revelációt éppen Szidiropulosz Archimédeszre bízta. De más is elképzelhető. Hiába kértem a Trianoni Szemle főszerkesztőjétől a Fejtő-interjú hangfelvételét vagy az ebből készült, kézjegyével ellátott szöveget. „Elküldtem Párizsba" - volt a válasz.

Két, összesen mintegy harmincórányi mélyinterjút készítettem Fejtő Ferenccel. Mindkét esetben ragaszkodott ahhoz, hogy nyomdába adás előtt átolvassa és átjavítsa. Az utolsóra 2006-ban került sor. Akkor már negyvennyolc éve ismertük egymást...

Lehet, hogy Szidiropulosz Archimédeszben jobban bízott. De az is lehet, sőt erősen valószínű, hogy a szöveget sohasem látta. Ugyanis olyan hiba maradt benne, amelyet Fejtő még élete utolsó éveiben sem engedett volna meg magának.

Takaró, a Trianoni Szemle tudós szerkesztőbizottsági tagja, a tudós Szidiropulosz közreműködésével, mondvacsinált tényekkel, megcsonkított idézetekkel manipulálja a múltat. Nem történelmet ír, vádiratot szerkeszt.

Vajon mi célból? Trianon után kilencven évvel még mindig könnyebb bűnbakot keresni, mint szembenézni a történtekkel? A Magyarországon működő négy szabadkőműves szervezet tagsága nem éri el az ezret. Ingatlanvagyonától megfosztották, kárpótlásban nem részesült, hatalma nincs.

A bűnbakképzés folyamata ismert. A kiszemelt áldozatot először meg kell jelölni, azután elkülöníteni. Azután jöhetnek a vagonok.

Márton László

Forrás: http://www.es.hu/?view=doc%3B23939

2009. szeptember 6., vasárnap

Monarchista gondolatok a szabadkőművességről

A Monarchista Gondolatok, Várjuk a királyt! címmel és alcímmel bíró blogban Maszon, ha korszerű címmel elmélkednek a mai magyar szabadkőművességről.

A szerző úgy tűnik, rájött, hogy a szenzációhajhász összeesküvéselméletek hamisak, a szabadkőművesek közönséges emberek, s emiatti csalódásában a maszonok középszerűségét panaszolja fel.

Sajnálatos módon e középszerűség a cikk szerzőjét sem kerüli el - legalábbis a magyar helyesírást és tájékozottságának naprakészségét tekintve.

Azt írja:

"Kicsit neopganaista filinggel bíró szalonparti Degen (Tonket kicsukva, NOL beengedve) ..."

Kijavítva ez így nézne ki:

"Kicsit neopaganaista filinggel bíró szalonparti Dégen (Tomket kicsukva, NOL beengedve) ..."

Három hiba 9 szóban. Nem rossz.

A szabadkőművesek titkolózásában is csalódik, felháborodottan adja meg a Jászi Oszkár páholy - régi - linkjét. A már három éve elhagyott páholy blog úgy látszik érdekesebb, mint az új. (Ami viszont már egy éve nem frissül...)

Elvárásai is vannak:

"Már várom a maszonpártoló jelvényeket, a maszonszülinapi zsúrt a Mekiben, vagy egyszerűen csak maszonos bézból sapikat, amelyeken Kossuth, Jászi, Kosztolányi vagy egyszerűen csak a "G" betű virít egy pentagrammában, esetleg a körzős hatágú csillagban."

Hát kérem, ez van is meg nincs is. Az USA-ban már rég megvalósult. Nálunk még nem.

De majd ha itt lesz Amerika...

Források:

http://monarchista.blogspot.com/2009/06/maszon-ha-korszeru.html

http://szabadkomuves.blogter.hu/

http://szabadkomuves.blogspot.com/

http://www.jophe.org/

A Francia Nagyoriens nem kér a nőkből

A Francia Nagyoriens most befejeződött éves közgyűlésén Lyonban szavaztak a nők felavathatóságáról és befogadhatóságáról a páholyaikba. Mindkét szavazás eredménye negatív lett - a felvételt 56%-kal, a máshol felavatott nők befogadását 58,7%-kal utasították el.

Jean-Michel Quillardet, az előző nagymester csalódottságának adott hangot: "Ez kétségtelenül megtorpanás, amely szemben áll a társadalmi evolúcióval." - mondta az AFP tudósítójának.

Ez a szavazás azzal a tavalyi esettel kapcsolatos, amikor néhány páholy együttes akciójával hat nőt felvettek, de emiatt a Nagyoriens felfüggesztette ezek teljes tagságának érvényességét. Ez után döntöttek úgy, hogy a jelenlegi közgyűlésen napirendre és szavazásra bocsájtják a kérdést.

Forrás:

http://www.google.com/hostednews/afp/article/ALeqM5irv11EQZtHVko8nAFGc0hF9FFPPg

http://freemasonsfordummies.blogspot.com/2009/09/grand-orient-of-france-votes-against.html

2009. szeptember 4., péntek

A nyíregyházi Szabolcs páholy emléktáblája

Ilyés Gábor: "Beszél a márvány", Nyíregyháza szobrai és emléktáblái című (2003., második, bővített kiadása 2008) kötetéből kimaradt, a szerző honlapján közölt emlékjelek között található a nyíregyházi Szabolcs páholy emléktáblája.


A BENCZÚR TÉR 18. SZ. ALATTI ÉPÜLET EMLÉKTÁBLÁJA
Már a nyomdában volt a könyvem, amikor 2008 nyarán kaptam a hírt, hogy a városháza udvarának felásása során egy összetört emléktáblára bukkantak! Az itt bemutatott fotót a munkálatokat irányító Műemléki Felügyelőség munkatársai bocsátották rendelkezésemre.
Tehát a városháza udvarán találták meg elásva ezt az emléktáblát, amelynek a darabjainak az összeállításából az alábbi szöveg rekonstruálható:
A VILÁGOSSÁGNAK EZ A TEMPLOMA A V.E.N.E.M.D. ÉPÜLT 000907/8-BAN
DR. POPINI ALBERT FŐM. T. VEZETÉSE ALATT, SOMOGYI GYULA ÖRÖKÖS TISZT. FÖM. T. KÖZREMŰKÖDÉSÉVEL,
BÁRDOS GÉZA T. UTMUTATÁSAI ÉS SARKADI ADOLF TERVEI SZERINT.
FÖLAVATTA ÉS MEGVILÁGOSITOTTA 000908. VI. 12. DR. BÓKAY ÁRPÁD H. NAGYM. T.
A PÁHOLY-JELVÉNYT (VILÁG)OSSÁGOK SZERSZÁMAIT ÉS A KÖNYVEKET
I (...) KÁLMÁN T. (DEBRECEN)
(...) KET GLÜCK DEZSŐ T- (ARAD)
(...)MPÁKAT KISSLING ALFRÉD T.
(...)Y BELSŐ BERENDEZÉSÉT
(...)ULA TT (ARAD) TERVEZTÉK.
(...) LEBEGJEN A T. TILÁNC MUNK(...)
A szöveg felkeltette a kíváncsiságom: irány a könyvtár, ahol az eddigi tapasztalataim alapján abban reménykedtem, hogy a Nyírvidék megfelelő számait átolvasva (mikrofilmen), rábukkanok a teljes feliratra, hiszen a kötetben bemutatott néhány emléktábla csak a Nyírvidék tudósításaiból ismert. Azonban csalódnom kellett: a film többszöri áttekerése után sem találtam egy sort se az emléktábla avatásáról!
Margócsy József a következőképpen ír az épületről: "a szabadkőművesek 1907-ben már önálló házat építenek, nagymesterük, a kiváló Popini Albert vezetésével: a mai Benczúr tér 18. sz. alatt. A homlokzaton, a bejárat fölött, máig láthatók a felkelő nap sugarai, a szfinxek; a többi szimbólumot már elmosta a többszöri tatarozás". (Utcák, terek, emléktáblák. Nyh. 1984. 17. o.)
2009. szept. 4-én a következő képeket készítettem az épületről:
A budapesti orvos Dr. Bókay Árpád (1856-1919) 1915-től a magyarországi szabadkőműves páholyok nagymestere volt. Sarkadi Adolf MÁV-főmérnök, a zsidó hitközség gazdasági elöljárója volt. Kissling Alfréd budapesti csillárgyáros volt.



Forrás: http://beszelamarvany.lapunk.hu/?modul=oldal&tartalom=941403

2009. szeptember 1., kedd

Dég jövője - elkótyavetyélés vagy fejlesztés?

A dégi Festetics kastéllyaal már többször foglalkoztam, bemutattam a tavalyi megnyitás óta látogatható kiállítását - köztük a szabadkőműves termet - és beszámoltam az idei szabadkőműves piknikről valamint hírt adtam egy Déggel és a szabadkőművességgel foglalkozó rádióbeszélgetésről.

Az alábbiakban Alföldy Gábornak az Építészfórumban megjelent rendkívül informatív cikkéből idézem a szerintem legfontosabb megállapításokat, vastagítással kiemelve egyes kevéssé ismert vonatkozásokat.

"

A dégi parktó helyreállítása

2009, szeptember 1 - 07:09


Kettőszázmillió forintos támogatást nyert a Műemlékek Nemzeti Gondnoksága a dégi Festetics-kastély parktavának helyreállítására, a „Gyűjteményes és Történeti Kertek Rekonstrukciója” címmel az idén kiírt KEOP 7.3.1.3. pályázat keretében. Ebből az összegből hazánk legnagyobb kiterjedésű kastélyparkja helyreállításásának első üteme valósulhat meg.

...


Legnagyobb klasszicista kastélyegyüttesünk sorsa
A Pollack Mihály által tervezett dégi Festetics-kastély és parkjának revitalizációja a Műemlékek Nemzeti Gondnoksága* kezelésében

A közelmúltban óriási felháborodást váltott ki a „kastély-ügy”: a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt (az ÁPV Rt és a Kincstári Vagyoni Igazgatóság – KVI – közös utóda) elnöke, Tátrai Miklós levélben arra kérte Hiller István Oktatási és Kulturális minisztert, hogy mondjon le öt állami tulajdonú, a Műemlékek Nemzeti Gondnoksága által kezelt kastélyról. Az indok: azokat az MNV Zrt öt másik, saját kezelésű kastélyával együtt „piaci alapon” kívánta hasznosítani. Ez nem jelentett volna mást, mint egy francia befektető által kiépítendő kastélyszálloda-lánc létrehozását az őáltaluk kiválasztott műemlékekben. Tátrai egyúttal arra is kérte a minisztert, hogy a már elindított uniós pályázatokat is állíttassa le. Bár e példátlan eset óta Tátrait a miniszterelnök már leváltotta, a „kastély-ügy” azóta is sok hullámot kavart.

...

Átvett örökség

...

A műemlék kastély és három melléképülete a hozzájuk tartozó 34,2 hektáros parkrésszel öt évtizeden át, 1995-ig nevelőintézetként szolgált. Az intézet viszonylag gondosnak mondható gazda volt, a homlokzatokat éppen a 90-es évek elején újították fel. 1995-ben azonban megtörtént vele a legrosszabb, ami egy műemlékkel megtörténhet: az ingatlanok gazda nélkül, üresen maradtak.

Ezt követően hat éven át a Kincstári Vagyoni Igazgatóság (KVI) lett a műemlék vagyonkezelője. A KVI elvileg őriztette az épületeket, valójában azonban ablakaikat betörték, a mozdítható vagy leszerelhető külső-belső fém díszeket szinte maradéktalanul ellopták. A gyermekotthon kiköltözése után még a vizet sem eresztették le, így a padláson lévő tizenötezer literes tartály elfagyott, s a víz egészen a pincéig végigáztatta a falakat és a födémeket. Az ezredfordulóra már a kastély teljes közműhálózata használhatatlanná, életveszélyessé vált, s az egyre rosszabb állapotú tetők minimális javítására sem költöttek. Egyes melléképületek állapota kritikussá vált. A kastély nem volt látogatható.

...

A felújítási munkák kezdetben (2003 és 2008 között) a parkra korlátozódtak. A Gondnokságunk kezelésébe tartozó 34,2 hektáros, korábban teljesen elbozótosodott parkrészt mára sikerült teljesen megtisztítanunk, s így a park szerkezetét meghatározó nyiladékok mára ismét érvényesülnek, s e terület ismét gondozottá vált. Ma már a szomszédos (állami, magán és TSZ) területeken halad tovább a tisztító munka, amely által lassan kezdenek kibontakozni a park valódi méretei. Mindezen munkákat gondnokunk, Zsigmond Mihály szervezi, aki egyetlen (!) állandó helybeli munkatársunk 2003 óta.

...

A kastélyban 2008-ban nyílt először lehetőségünk egy költségeire nézve rendkívül szerény, de a kastély belső megjelenését, bejárhatóságát és történeti értékeinek megértését jelentősen befolyásoló fejlesztés megvalósítására. A Fekete J. Csaba építész, műemlékvédelmi szakmérnök által kezdeményezett és tervezett teljes földszinti történeti térrendszer-rekonstrukcióból egyelőre a fő teremsor látványos egybenyitása, veszélytelenítése és kimeszelése valósult meg.

A termeket „A szalontól az angolkertig” című, a kastélyegyüttes történetét és kultúrtörténeti összefüggéseit bemutató kiállításunk által töltöttük meg tartalommal. A rekordgyorsasággal elkészült kiállításhoz neves szakemberek egész sora nyújtott önzetlen segítséget; országos és megyei múzeumok, valamint magánszemélyek kölcsönöztek értékes műtárgyakat. Báthory Gábor szervezésének és Kemler Henrik vállalkozó odaadó hozzáállásának köszönhetően néhány hónap leforgása alatt elkészülhetett a felújítási munka. A helyszín adottságaihoz jól illeszkedő, invenciózus installáció Ágh András grafikusművészt dicséri. A kiállítás jó alkalmat adott a számos kutató által felszínre hozott, addig ismeretlen adatok és izgalmas összefüggések összegzésére és nagyközönség elé tárására. E kiállítás megrendezésével célunk az egyébként üres és lepusztult kastély gazdag múltjának egyszerű eszközökkel való bemutatása volt; a revitalizáció és rekonstrukció egyfajta „nulladik lépéseként” a közönség figyelmének felhívása, a helyszín turisztikai „bejáratása”. Az első, csonka szezonban is csaknem nyolcezer fizető látogatót fogadtunk, s azóta is nő a helyszín népszerűsége.

Nagy örömünkre, a mai gazdasági körülmények között ritka nagyvonalúságról tanúságot téve vállalta magára a DÉG (Dunaújvárosi Épületgépészeti) Zrt. a látogatóforgalmat színvonalasan kiszolgáló WC-blokk teljes építési költségét. A nevelőintézet által az előcsarnok szomszédságában létrehozott vizesblokk helyén épült új létesítmény mindössze néhány hét leforgása alatt készült el.
...

Műemléki védelem
Műemléki védelemben 2005-ig csak a kastély részesült a mellette álló melléképületekkel és 34,2 hektár parkterülettel (jelenleg ennyi áll Gondnokságunk kezelésében). Emellett a katolikus templom (a plébánia helyrajzi számán) és a plébánia (a mellette álló ház helyrajzi számán) szerepelt a műemléki nyilvántartásban, s a védett ingatlanok egy részének rendeleti alapú védettsége is kétséges volt. Bár a védett és állami tulajdonú ingatlanok 1997-ben felkerültek a műemlékvédelmi, majd örökségvédelmi törvény mellékletét képező, „állami kézből ki nem adható műemlékek” kistájára, ezek az ingatlanok az egykori parknak alig több mint egytizedét és a műemléki értékű épület-állománynak is csak töredékét tették ki. Nem szerepel az állami listán sem a műemlékként védett, de TSZ-tulajdonú kúria és narancsház, sem az állami tulajdonú, de műemlékileg akkor még nem nyilvántartott, 228 hektáros, erdészeti kezelésű parkrész.

Nyilvánvaló tehát, hogy kastélyegyüttes kiterjedését senki sem definiálta a legutóbbi évekig, s e probléma nem is merült fel semmilyen hivatalos szinten. Emiatt mindenki ott és annyit haraphatott ki belőle, ahol és amennyit tetszett, s hasonló szellemben folytak a magánosított telkeken az építkezések is. Fillérekért, sőt, privatizációs „maradék területként”, ingyen is kerültek magánkézbe stratégiailag kulcsfontosságú parkrészek. A privatizált ingatlanokon az egyéni érdekek (bontások, új beépítések, megosztások) domináltak. A közösségi érdekek háttérbe szorulásának kirívó példája, hogy a helyi önkormányzat még az egykori vásártér (vagyis a 18. századi Festetics-kúria előtt elterülő Szabadság tér) közterületének egy jelentős részét is magánosította ingatlanfejlesztési célokra. A park nagyobbik, erdészet (VADEX Zrt.) által kezelt területén műemléki beleszólás nélkül folyt a gazdasági célú üzemterv szerint az erdészeti termelés.

E problémákkal szembesülve 2004-ben Gondnokságunk kezdeményezte a védelem kiterjesztését a teljes egykori kastélyegyüttes területére. 2005 februárjában készítettük el a védési dokumentációt, s az év szeptemberében már alá is írta a kulturális örökség minisztere a teljes kastélyegyüttes egységes műemléki védelméről szóló rendeletet.

...

Sajnos, a védetté nyilvánító miniszteri rendeletből az Oktatási és Kulturális Minisztérium illetékesei törölték az állami elővásárlási jog biztosítására vonatkozó kitételt, holott az Örökségvédelmi Hivatal még ennek határozott javaslatával terjesztette fel a rendeletet. Ennek köszönhető, hogy például a park közepén álló, magántulajdonú erdészházat, illetve az északi szélén álló istállókat azok adásvétele kapcsán – Gondnokságunk szándéka ellenére – nem sikerült az állam számára megvásárolni. Sürgősen kezdeményezni kellene a rendelet kiegészítését az állami elővásárlási jog biztosításával.

...

A helyreállítás és a hasznosítás koncepcionális kérdései
2007-ben, a falkép-kutatást követően Fekete J. Csaba készítette el a kastélyegyüttes részletes értékvizsgálatát, amely hazánkban úttörő módon az angolszász conservation plan gyakorlatának megfelelően összegezte az egész műemlék-együttesről és annak egyes elemeiről tudható adatokat, majd mindezek alapján értékelte a maradványokat, és világosan meghatározta a műemlékvédelmi feladatokat és prioritásokat, valamint a hasznosíthatóság lehetőségeit és korlátait is.

E munka képezte alapját a teljes kastélyegyüttes műemléki felújítását célzó előzetes megvalósíthatósági tanulmánynak, amelyet Dippong Magdolna ingatlanfejlesztési gazdasági szakértő és Fekete J. Csaba készített 2007-ben. Ennek alapján a főépület állandó és időszaki kiállításoknak adhat helyet, emellett kisebb konferenciák, kurzusok, képzések és reprezentatív rendezvények helyszínéül, valamint kutatóbázisként szolgálhat. A falkép-kutatások eredménye alapján szálláshelyek a főépületben egy-két lakosztályon túl semmiképp nem alakíthatók ki az értékek károsítása nélkül. (Ezért is elfogadhatatlan a dégi kastély esetében a luxusszálóként való hasznosítás.) Az alagsorban további kiszolgáló helyiségek mellett egyéb szolgáltatások és közösségi terek hozhatók létre.
A kiskastély földszintjén található egykori istálló a kastélyegyüttes legnagyobb történeti helyisége. Ebben étterem és/vagy előadóterem alakítható ki, akár tetszés szerint mobil válaszfalakkal, a bővítendő pinceszinten konyhával. Az emeleten szállások és/vagy szekció-ülések helyiségei, illetve továbbképzésre alkalmas tantermek, esetleg szálláshelyek kaphatnak helyet.
A két kocsiszín tágas terei egyaránt alkalmasak a látogatóforgalom fogadására (jegypénztár és boltok, információs központ) vagy előadótermek céljára. A hollandi-házban kávézó („tejszalon”), vizesblokk és kiállítóhely is megvalósítható.
...

Az is nyilvánvaló, hogy pusztán nyereség-orientált gazdasági alapon egy ilyen nagyságrendű műemlék nem kelthető életre és nem tartható fenn minden elemében. Jól mutatja ezt az a tény is, hogy az elmúlt évek során – sőt, napjainkban is – időről-időre jelentkeztek kül- és belföldi hasznosítók és „vevők”, akik „beleszerettek” a kastélyba. Némelyikük „kész tervekkel” jött, amelyek változatos exkluzív turisztikai (elsősorban luxusszálló) vagy diplomáciai hasznosítást és jelentős építészeti fejlesztéseket tartalmaztak, csak a ma egybetartozó ingatlanokra vonatkozóan és a műemléki értékek figyelembe vétele nélkül. (Csak egy példa: volt, akinek bőrbe kötve átnyújtott elképzelésein a park kapujaként a fertődi Esterházy-kastély rokokó kovácsoltvas kapuja köszönt vissza…)

Természetes, hogy bizonyos egységek helyreállításához és üzemeltetéséhez elkerülhetetlenül szükséges a magántőke bevonása, de csakis egy egységes, „műemlékbarát” koncepció keretein belül. Az is nyilvánvaló ugyanakkor, hogy a kastélyegyüttes egykori egységének helyreállítása nem lehet érdeke egyetlen magánbefektetőnek sem, hiszen hosszú távon is igen nehéz nyereségessé tenni bármilyen létesítményt egy nagy területen szétszórt, rendkívül rossz állapotú épületegyüttes felújítása és egy több száz hektáros park fenntartása révén. Egy exkluzív rendeltetésű helyszín (luxusszálló, diplomáciai központ) esetében pedig nehéz érvényt szerezni a látogathatóság és a bemutatás szempontjainak, holott a tartósan állami kézben tartandó, kiemelt műemlékek esetében az állam legfontosabb szerepe a helyreállítás hitelességének biztosítása mellett a közösségi hasznosítás lehetőségeinek kidolgozásában és megteremtésében áll.

A dégi kastély és parkja gazdag szellemi örökségének újraélesztése, továbbéltetése nehezen volna összeegyeztethető a pusztán „piaci hasznosítás” bevett gyakorlatával, pedig ezen örökség számos eleme, témája ma is aktuális és igen népszerű. Ezek közül ki kell emelni a kastély múltjával szorosan összefüggő szabadkőművességet (itt őrizték a Habsburg Birodalom 18. századi szabadkőműves levéltárát 1945-ig) és az építtető tulajdonosok botanika iránti rajongását (a kastély egykor „botanika-szalonnak”, a park pedig növénykülönlegességek sorának adott helyet), de az egész birtok 19. század eleji, lenyűgözően nagyszabású és korszerű rendezése is olyan üzenetet hordoz a mai ember számára, amely mind lefordítható a hasznosítás/bemutatás sikeres „programjaként” is. Közülük egyesek inkább múzeumi témák (pl. szabadkőművesség-történet, természettudomány-történet, kerttörténet, építészettörténet), ugyanakkor a „terepen” elsajátítható, tanulmányozhatóak az ökológia, biológia, építészet, tájrendezés, műemlékvédelem stb. témakörei, amelyek kimeríthetetlen tárházát adják továbbképzéseknek, konferenciáknak, erdei iskoláknak, vagy akár népszerű szabadidős programoknak is. E törekvések során érdemes például olyan alapokra építeni, mint az építtetővel azonos nevű leszármazott, a Németországban élő Festetics Antal, aki Konrad Lorenz közvetlen munkatársaként, a göttingeni egyetem professzoraként öregbíti a család nemzetközi hírnevét.


Összegzés
Ha a rendszerváltozás óta elmúlt lassan két évtized tendenciáit áttekintjük a dégi kastélyegyüttessel kapcsolatban, a teljes szétaprózódás és a magánérdekek korlátlan érvényesülése után lassan kezd kialakulni a műemlék valódi értékéhez méltó közösségi érdek képviselete. Az elmúlt évtizedek alatt felhalmozódott problémák legtöbbje nyilvánvalóan az értékek felismerésének hiányára vezethető vissza. Reméljük, hogy a Műemlékek Nemzeti Gondnokságának törekvései e hiány pótlására nem hiábavalók.

A dégi kastélyegyüttest műemléki értékei és sokszínű kulturális kötődései hazánk legkiválóbb, kertművészeti szempontból feltétlenül nemzetközi rangú műemlékeinek sorába emelik. Gondozását, egyesítését, helyreállítását, bemutatását és részben hasznosítását is – megítélésünk szerint – csak a Magyar Állam vállalhatja magára, amelynek ezt kötelessége is megtennie mindaddig, amíg a kastély az állami tulajdonból ki nem adható műemlékek listáján szerepel.
A Műemlékek Nemzeti Gondnoksága a maga részéről arra törekszik, hogy az állam és a „közösség” képviseletében, a nehéz körülmények között is keresve a lehetőségeket, a korszerű nemzetközi műemlékvédelmi normáknak megfelelően lássa el ezt a gyakran lehetetlennek látszó feladatot a mindennapi fenntartási feladatoktól az európai uniós pályázatokig. Reméljük, különböző egyéb érdekek nem akadályozzák meg ebben.
Alföldy Gábor

A szerző Europa Nostra díjas tájépítész, kerttörténész, műemlékvédelmi szakmérnök; a Műemlékek Nemzeti Gondnoksága főkertésze, tudományos munkatársa, a dégi kastély egyik felelőse, a Parktó-helyreállítási projekt vezetője.


"


Kapcsolódó linkek:

http://www.architectforum.hu/

http://www.architectforum.hu/node/13854

http://aprofan.blogspot.com/2009/06/szabadkomuves-piknik-degen.html

http://aprofan.blogspot.com/2008/07/szabadkomuves-kiallitas-degi-festetics.html

http://aprofan.blogspot.com/2009/07/szabadkomuvesek-degi-kastelyban.html

A legolvasottabb bejegyzések

Blogarchívum